A munkám során érzelmileg kiszipolyozottnak érzem magam.
A munkanap végére elhasznált vagyok.
Már akkor is fáradt vagyok, a mikor reggel fel kell kelnem és szembe kell néznem a rám váró mai munkával.
Egész nap emberekkel foglalkozni igazán kimerítő és feszültségkeltő számomra.
Munkám révén kiégettnek és elhasználtnak érzem magam.
Naponta frusztrálódom a munkám során.
Úgy érzem, hogy túlságosan is keményen dolgozom.
Túl sok feszültséggel jár számomra, hogy közvetlenül emberekkel kell dolgoznom.
Úgy érzem, mintha az utolsó erőtartalékaimat élném fel.
Úgy érzem, hogy munkám során már úgy kezelem az embereket, mintha személytelen tárgyak lennének.
Mintha megkérgesedtem volna az emberekkel szemben, mióta ezen a területen dolgozom.
Attól tartok, hogy ez a munka érzelmileg teljesen megkeményít.
Valójában nem törődök azzal, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akikkel foglalkoznom kell.
Munkám végzése közben úgy érzem, hogy az emberek a saját problémáik miatt is engem hibáztatnak.
Könnyen meg tudom érteni, hogyan éreznek az emberek különböző dolgokkal kapcsolatban.
Nagyon hatékonyan tudok foglalkozni a munkám során hozzám forduló emberek problémáival.
Betegeimmel könnyen ki tudunk alakítani egy oldott légkört.
Tele vagyok energiával.
Megnyugtató légkört tudok teremteni a munkám közben magam köré.
Valósággal felüdültnek érzem magam munkám után.
Sok értékes dologra voltam képes az eddigiekben a munkám során.
A munkámban képes vagyok nyugodtan és higgadtan foglalkozni mások érzelmi problémáival.