Szuggesztív kommunikáció

sc-doctor-burnout-health-1202-20151202

Számít, hogy mit mondok!

A kórházi tartózkodás során a betegek természetes reakciója, hogy érzékenyebbé válnak a környezeti ingerekre a könnyebb tájékozódás érdekében. Ezt a működést kihasználva megsegíthetjük őket az állapotukra, gyógyulásukra irányuló pozitív üzenetekkel (úgynevezett szuggesztiókkal). Elég a mindennapok során használt megszokott szófordulatainkat átgondolni és ha szükséges, átformálni, mivel tudatos kommunikációval nagyban megkönnyíthetjük betegeink helyzetét.

Ismerős lehet a helyzet, mikor egy páciens úgy viselkedik, mintha nem értené, amit mondtunk neki, vagy éppen olyan információval áll elő, amit nem hallhatott tőlünk. Ilyen esetben nagy valószínűséggel nem szándékos kitalációval állunk szemben, sokkal inkább azzal, hogy valami gátolta mondanivalónk célba jutását, vagy a páciens kitölti a számára hiányzó információkat saját gondolataival, vágyaival és a benne így megjelenő helyzetre reagál. Amennyiben szeretnénk szempontjait saját szakvéleményünkhöz közelebb és közelebb hozni, a szuggesztív kommunikációt hívhatjuk segítségül.

Mi is az a szuggesztió?

Bármi lehet szuggesztió, amit mondunk, cselekszünk, vagy akár csak kiírunk: szuggesztiónak nevezünk minden olyan behatást, ami a pácienst éri és amire ő önkéntelenül reagál. Szuggesztió lehet így akár egy felirat a kórházban (pl. hűtésbefizetés), bármely feléje irányuló kérdés és közlés, vagy egy, a kezelőszemélyzet részéről elejtett mosoly vagy éppen rosszalló pillantás is. Ezért fontos, hogy a szuggesztív üzenet pozitív legyen: így az megnyugtatja és motiválja a pácienst.

Hogy mindez kézzelfoghatóbb legyen, a továbbiakban konkrét példákkal szemléltetjük a pozitív és negatív szuggesztiók különbségeit- azt, hogy azonosnak tűnő mondanivalóval hogyan jut el a pácienshez további feszültséget generáló, negatív üzenet, vagy éppen őt megnyugtató, személyének teret adó pozitív megnyilvánulás.

Choosing Positive instead of Negative with red marker.
  Negatív szuggesztió Pozitív szuggesztió
Megszólítások „Kérném a sebfertőzéses beteget!” „Ladányi úr, fáradjon be, kérem!”
Kérdések „Rosszul van?”
„Nagyon erős a fájdalom?”
„Hogy érzi magát?”
„Mit érez?”
Közlések „Lényegében nincsen komolyabb probléma.” „A leletek alapján minden rendben van.”
Kiírások, környezeti elemek Fekete zászló a bejáratnál, reanimációs- team felirat sürgősségi osztályon Újraélesztő csoport felirat
Betegtájékoztatók Gyógyszer mellékhatások összefoglalója, műtéti beleegyező anyagok  A beavatkozástól potenciálisan várható javulás lejelölése
Nonverbális üzenetek Orvosok összenézése vizit során („Biztos probléma van velem.”) Vizit során körültekintő tájékoztatás

 

board-3700116_1920

A példák szemléltetik, hogy ugyanaz a kérdés negatív és pozitív kimenetelt is előrevetíthet a fogalmazásmód mentén. Már a megszólítás során fontos, hogy a személyt magát hívjuk, ne pedig “a beteg embert”, így elkerülhetjük, hogy csak egy betegként gondoljon magára, hogy egyre inkább identitásává váljon a betegség, ehelyett azt érezheti, vele magával foglalkozik az orvos, mint önálló személlyel.

A kérdések során, ha negatív irányban kérdezünk, a páciens azt futtatja végig magában: rosszul vagyok? Most éppen nagyon fáj, vagy csak egy kicsit? Ezzel szemben, ha teret adunk arra, hogy kifejthesse, mit is érez, talán felvázolja, hogy miben jobb most az állapota, mint volt, vagy éppen miben szeretné segítségünket kérni. A közlések tekintetében fontos, hogy ne hagyjunk bizonytalanságot a páciensben- amennyire ez lehetséges, természetesen. Mint előbb is említettük, a hiányzó információkat a beteg kitöltheti “légből kapott” adatokkal, vagy éppen szorongása hatalmasodhat el rajta. Ezzel szemben, ha eloszlatjuk kétségeit (rossz hír közlése esetén annak megfelelően), lehetőséget kap megnyugodni, illetve elkezdeni megküzdeni az adott helyzettel. A kiírásokat, környezeti elemeket és a betegtájékoztatókat a legnehezebb formálni, hiszen azokban a személyi tényező, az azokra adott reakció lehetősége természetükből adódóan kizárt. Bár az információt közölni szükséges (pl. az ITO sürgősségi telefonszámát), azonban érdemes a kiírásokat is a lehető leginkább érthetővé tenni, a hétköznapi ember számára is érthető módon megfogalmazni, ezek láthatóságát pedig a feltétlenül szükséges területre korlátozni. A betegtájékoztatókat illetően, a rizikók felsorolása mellett jó, ha érzékletesen olvashatja a páciens, hogy várhatóan min fog keresztülmenni és jó, ha azt is láthatja leírva, milyen előnyökre számítunk egy adott kezelés elvégzését illetően. Ez szintén azt a célt szolgálja, hogy a páciens ne egyéb helyekről töltse ki a hiányzó információkat, illetve, hogy motiválódni tudjon. A szóbeli tájékoztatás során a lehető legteljesebb információátadás megsegíti a beteget abban is, hogy ne a kezelők nonverbális jeleire hagyatkozzon: lehet, hogy az orvos éppen csak siet, emiatt feszült, ám ezt a páciens értelmezheti úgy, hogy valamit nem akar neki elmondani kezelője, valami probléma lépett föl az állapotát illetően.

Mindig mindenre odafigyelni értelem szerűen nem lehet: fontos azonban, hogy a lehető leginkább próbáljunk tudatosak maradni, akár csak utólag végiggondolva egy- egy helyzetet, igyekezzünk minél teljesebben megérteni, hogy betegeink hogyan reagálnak ránk és magára a kórházi helyzetre és mi hogyan tudjuk őket kapacitásunkhoz mérten ebben minél inkább megsegíteni.

A rendelkezésre álló kutatási bázis alapján pozitív szuggesztiók tudatos használatával javítható a páciensek hangulata, mérsékelhető az általuk átélt stressz és fájdalom szintje, csökkenthető az analgetikum-fogyasztás, rövidülhet az ITO-s ellátás hossza és összességében a kórházi tartózkodás időtartama, valamint enyhülhetnek a szomatizációs zavarral küzdő páciensek tünetei is.

Gerincgyógyászatban hasznosítható példák negatív szuggesztiókra és ezek pozitívakkal való helyettesítésére:

Negatív Pozitív
Mi a baja? Mi fáj? Miben segíthetek önnek? Mivel érkezett ma hozzám?
Gyorsan kikapjuk, ami fáj és jól megcsavarozzuk, hogy ne legyen többé gond vele. Az elhasználódott és fájdalmat okozó részek eltávolításra kerülnek, az újonnan beültetett elemek pedig a szervezet részévé válnak majd.
A műtét után pár nappal már nem lesznek panaszai és valószínűleg tud majd már járni is. Sok páciens számol be arról, hogy milyen jó érzés, amikor ismét elkezd mozogni a lábuk és szervezetük visszaáll a normál működésre.
Lehet, hogy zavaró ez a sok sípolás, de kellenek a gépek, nehogy baja essék. Biztonságban van, amit a készülékek hangjai is jeleznek.
Ha minden igaz, nem lesz olyan nagy vérveszteség. Szervezete képes koncentrálni az erőit, bízzon benne.
Előfordulhat, hogy fájdalmai lesznek a műtét után. Húzó érzés előfordulhat a kötés alatt: a terület újbóli egyesülése; a bizsergés üzenete a gyógyulás kezdete.
Tessék rendesen venni a levegőt, különben baj lesz! Lélegezzen egyre mélyebben! Minden légvétellel több friss levegő jut a tüdejébe.
Az operációt követően nem sok mindent tud majd csinálni. A műtét után csak annyi lesz a teendő, hogy hagyja a testét gyógyulni.
Egyre kevésbé fáj majd. Napról- napra jobban lesz, egészségesebbnek és erősebbnek fogja érezni magát.