Miért vágjunk bele?
Valószínűleg elég sokszor feltettük már magunknak a fenti kérdést. Természetes, hogy felmerülnek bennünk a “mi értelme a sportnak?”, “mire jó?”, és az ezekhez hasonló kétségek. Igyekeztünk ebben az alfejeztben összegyűjteni a testmozgás pozitív (és tudományosan igazolt!) hatásait. Ha ezeket végigolvassuk, meggyőződhetünk róla, hogy testünk-lelkünk hálás lesz, ha belekezdünk a rendszeres mozgásba!
A gyakori mozgás erősíti az immunrendszerünket, és ezáltal kevésbé leszünk fogékonyak pl. a fertőzésekre. Sportoláskor emelkednek a makrofág sejtek a keringésben, melyek baktérium-és vírusölő tulajdonságúak. Ha pedig gyorsítjuk az anyagcserét, akkor hamarabb kiürülnek a szervezetünkből a káros anyagok.
A szarkopénia az izomerő-és izomtömeg csökkenésének folyamata (kor előrehaladtával). Ha súlyzókat ragadunk, igénybe vesszük az izmainkat, akkor ez bizony visszafordítható, redukálható az intenzitása! A tükörbe nézve pedig elégedettség tölthet el minket, és teljesítményünk-kapacitásunk is fokozódik általa. Ha izmosodunk, megtapasztalhatjuk, hogy többet bírunk, mint korábban, azaz nő az állóképességünk.
Habár kezdetben nehéz lehet elindulni edzeni, amint szokássá válik, mentálisan és fizikálisan is elég energiát tudunk majd mozgósítani ehhez. Mivel a testünk hatékonyabban fog működni, több oxigén jut a sejtek ellátásához. Így kevésbé stresszesen és fáradtan tudjuk majd ellátni a mindennapi tevékenységeinket.
Aktivitással képesek lehetünk azon izmainkat erősíteni, melyek az oxigénfelvételhez szükséges tüdőtágulást végzik. Sportolás közben növekszik a vérmennyiség a tüdő hajszálereiben, a légzésszám emelkedik, hosszútávon pedig nőhet a légzőfelület is.
A mozgás – akár már egy hosszabb séta is – úgy képes megváltoztatni az agy szerkezetét, hogy védje memóriánkat és gondolkodási készségünket: segít megőrizni neuronjaink „egészségi állapotát”, különösen a hippocampus nevű agyi területen, mely a memória funkciókért felelős. Sőt, a demencia kialakulásának rizikóját is csökkenthetjük a testmozgás segítségével.
A szív-és érrendszeri megbetegedések gyakori „mozgatórugója” a magas vérnyomás. Ennek egyik oka, hogy a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása miatt plakkok alakulnak ki az érfalakon. Ezek mozgás hatására csökkeni tudnak, a vér könnyebben áramolhat: csökken a vérnyomás. A szívizom megvastagodása pedig elérhető hosszútávú, rendszeres mozgással, így az erőteljesebb összehúzódásra lehet képes, ami a nyugalmi szívműködésre is hatással van. Ha edzettebb a szív, kevesebb számú összehúzódással is képes megmozgatni ugyanazt a vértérfogatot. A rendszeresen sportoló szervezet tehát nyugalmi helyzetben alacsonyabb szívverést produkál az átlagosnál.
Létfontosságú, hogy szervezetünk alvás által regenerálódni tudjon. Ahhoz, hogy valóban pihentető legyen az éjszakánk, a szellemi tevékenységek mellett testünket is aktívan „használni” kell a nap folyamán – így segíthetjük a kielégítő alvást legkönnyebben.
Bizonyított tény, hogy a rendszeresen testmozgást végző személyeknél alacsonyabb a kockázat depresszió kialakulására, ill. a már kialakult mentális betegségek tüneteinek enyhítésére is kiváló hatással van. A rendszeres sport csökkenteni képes pl. a depressziót, a szorongást. De minek köszönhetjük ezeket a pozitív hatásokat? Nagy szerepük van ebben azoknak a hormonoknak, melyek a sportolás közben termelődnek bennünk: endorfin és más endogén opiátok, melyek fájdalomcsillapítókként működnek. A mozgás pozitív stressz is a szervezetünknek, és rendszeresítve növekszik a noradrenalin és szerotonin termelődés is, melyek antidepresszáns hatásúak. Azok az érzések tehát, melyeket mozgás után érzünk – megkönnyebbülés, boldogság, eufória – nem csak illúziók, hanem a bennünk működő természetes „gyógyszerek”.
