Önérvényesítő kommunikációs stílus
Létezik egy olyan tanulható készség, mely munkahelyi és személyes kapcsolatainkat is nagyban megkönnyítheti: ez az asszertivitás, az önérvényesítő kommunikációs stílus.
Az asszertív személy őszintén, nyíltan kommunikál, miközben figyelembe veszi saját és mások igényeit. A konfliktusok kezelése ezúton hatékonyabbá válhat, a nehéz érzéseink is könnyebben fogalmazhatók meg ilyen keretek között.
Az asszertív személy kiáll saját jogaiért (lásd a fejezet végén) és közvetlenül juttatja kifejezésre saját igényeit, értékeit, problémáit és gondolatait is, mindeközben nem sérti meg mások jogait! Ennek a kommunikációnak az lenne a célja, hogy emberi kapcsolatainkban kölcsönösségre, magabiztosságra, egyenlőségre és a másik egyediségének tiszteletére törekedjünk. De miképp is lehet ez kivitelezhető?
Az asszertivitást (önérvényesítés) a könnyebb megértés kedvéért összehasonlíthatjuk az agresszív, passzív és manipulatív kommunikációs formákkal:
Magatartási és kommunikációs formák
Nyíltan agresszív kommunikáció
|
Asszertív kommunikáció
|
Passzív agresszív-manipulatív kommunikáció
|
Passzív kommunikáció
|
Asszertív üzenet megfogalmazása
Ha sikerült eligazodnunk a kommunikációs stílusokban, láthatjuk, hogy az asszertivitás valahol az arany középutat képezi a passzív, agresszív és manipulatív viszonyulások között. Az asszertív személy nyíltan kommunikál, ám figyelmebe veszi a partnerét is. Most már csak az a kérdés: hogyan legyünk asszertívek? Ez olyasmi, amivel születni kell, vagy tanulható?
Jó hírünk van, mert a biciklizéshez hasonlóan, az önérvényesítés is egy készség, amit többszöri ismétléssel fejleszthetünk magunkban! A következő négy lépés gyakorlásával könnyebbé válhat egy asszertív mondat megfogalmazása:
Vagyis:
” Amikor elkéstél dühös lettem, mert fontos nekem, hogy együtt nézzük meg az előadást. Kérlek legközelebb ne késd le a megbeszélt időpontot, vagy szólj, ha késésben lennél.”
“Amikor te (ítélettől mentesen megállapítja, milyen viselkedésről van szó), én úgy érzem (saját érzelmeit nyilvánítja ki), mivel (a saját életére gyakorolt hatás tisztázása). Szeretném, ha… (kérés/kérdés megfogalmazása).”
Az asszertív üzenet jellemzői:
-
- egyértelmű, világos, egyenes és azonnali,
- a problémára és a szituációra irányul,
- kerüli a támadó stílust és a negatív értékítéletet,
- nem értelmező, analizáló vagy ítélkező,
- nem kérdez, ha állítani akar,
- érzelmi állapotokat és igényeket közöl E/1-ben.
Én-közlés: Az én-üzenet rólunk szól. Egyes szám első személyben fogalmazzuk meg, nem tartalmaz kritikát, támadást, kizárólag érzéseinket, gondolatainkat, kívánságainkat.
Te-közlés: A Te-üzenetek ezzel szemben a másikra vonatkozó negatív értékítéletet közvetítenek. A beszélő szándékától függetlenül agresszíven, vádlón hangzanak, ezért óhatatlanul ellenállást váltanak ki.
Láthattuk, hogyan kell egy jól érthető asszertív mondatot megfogalmaznunk. Mielőtt kifejeznénk saját szükségleteinket, igényeinket, jogainkat, tudnunk kell, hogy melyek is ezek!
Az “asszertív jogok” tulajdonképpen személyes igények, melyek tudatosítása segíthet a hatékonyabb kommunikáció elérésében. Olvasás közben gondolja végig, hogy az Ön számára melyek azok a jogok, amelyek nagyon fontosak lehetnek, és melyek azok, amiket nehezen tud elfogadni, megérteni!
Jogom van ahhoz, hogy: |
A másiknak is joga van ahhoz, hogy: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|