A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia  gyakorlatban és elméletben
A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület nyílt napja

A Nyílt nap lehetőséget ad a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PMT) elméletébe való betekintésre, a módszer megtapasztalására a műhelyfoglalkozásokon, és az élmények egymással való megosztására.

A módszerről:
A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia azok közé a módszerek közé tartozik, melyek a pszichoterápiás folyamatba közvetlenül bevonják a testet. Magyarországon eredetileg a pszichózisok, a súlyos személyiség- és szomatizációs zavarok kezelési nehézségeiből adódó terápiás útkeresésből fejlődött a nyolcvanas évektől kezdődően.
A PMT pszichoanalitikus szemléletű, testélmény alapú módszer. A testi-mozgásos emlékezetet (implicit memória) mozgósítva a nem tudatos, és/vagy tudattalan érzéseink, emlékeink is hozzáférhetővé válhatnak. A testi-mozgásos folyamat irányított mozgás improvizációra épül. A test valamely állapotának változására, mozgására figyelünk, egyidejűleg éljük át magát a mozgást, és vagyunk tudatában annak, hogy mi történik. Ezt nevezzük testtudati munkának. Olyan tudatállapot alakul ki, ami érzékennyé tesz az érzelmi hatásokra, felerősödik a kapcsolati érzékenység, előhívódnak a korai kapcsolódási minták, amik így átdolgozódhatnak. Új, egészségesebb öntapasztalás, kapcsolati működésmódok fejlődhetnek. A PMT- ban egyaránt lényeges az egyéni és a kapcsolati munka. A testtudati munkára épül az egyedüli, páros, vagy csoportos mozgásimprovizáció. Az önészlelés, és a kapcsolódások árnyalódása során a mozgásimprovizáció igazi alkotássá válik a csoportfolyamat során. A pszichodinamikus módszer fontos munkamódja a mozgásos élmények megbeszélése. A feldolgozó megbeszélésben a mozgásos történések megosztása, az egymásnak való visszajelzése, megmunkálása történik, ami a testi és a verbális élmények összekapcsolásával a reflektáltabb személyiségműködést, és az egyéni élettörténet újraalkotását segíti egy hosszabb csoportfolyamatban.